Van körülbelül háromnegyed órám, míg Dé végez, úgyhogy a szokásos heti flesselés előtt, sétálgatok kicsit, Nikon a zsákban, lássuk, mit lehet látni az Andrássy-n.
Nem veszem elő rögtön, előbb bemegyek cigit meg üccsit venni, Bajcsy-n a Roni vár rám. Szokásos részegek mindenhol (vasárnap van), magyarok és külföldiek, vegyesen, kiosztok még néhány szál cigit, meg némi aprót, ahogyan az lenni szokott, de semmi különös.
Gyújt-szív-lenntart-kipufog kombóval indítok a sarkon, mehetünk. Nézelődök, nézelődök, egyre csak a fejem forgatom, látok is ezt-azt, de nem az igazi. Eddig, itt az első komoly látnivaló, egy kirakatban egy életnagyságú , fekete porcelánoroszlán, gép elő. Nem akarok „odaértem” képet, ezért jól megnézem, minden szögből és magasságból.
Beállok, stabil felkar, oszlopnak támaszkodva, persze így is be van kapcsolva a képstabilizátor, de vakuzni nem vagyok hajlandó (P szavai még mindig itt csengenek a fülemben arról, hogy mennyire szarok a beépített vakuval készült képek), és ekkor észreveszem hogy…
Félénken közelít, nem tudja, hogyan kerüljön ki, de én időben kapcsolok, és félreállok az útból, egészen a járda széléig. Innen figyelem, ahogy átlibben előttem, tétován pillantgat felém, én meg csak a fogvájót pörgetem a számban a nyelvemmel, egyik oldalról a másikra. Elhagyja a kirakatot, de hirtelen megtorpan, és lekanyarodik, hogy megnézze a porcelánoroszlánt. Jó, nekem sem kell több, előkapom a gépet, és vadul úgy teszek, mintha a kirakatot fotóznám, a látképbe ő csak egészen véletlenül lóg bele persze. Tippre a virágmintákat is megszámolja, vagy pedig nagyon érdekli a kerámiaművészet nem tudom, de szép lassan elindul eredetileg tervezett útjára. Legalábbis ezt hiszem, viszont most áll, és a telefonját nyomkodja. Nem habozok, pöccintem a csikket, mint a filmekben, és sietős léptekkel elindulok az Opera felé, lehagyva a szőke lányt, aki egyik kezével a telefonját basztatja, a másikkal meg az egyberuhájácskának a szoknyarészét fogja, nehogy felfújja a szél. Mire észreveszi, már vagy 10 méter a távolság, sietősre fogja ő is. Teátrális mozdulatokkal veszek szemügyre gyakorlatilag mindent, ami szembe jön. Fát, oszlopot, jelzőtáblákat, fák, oszlopok és jelzőtáblák együttes tündöklését a sárguló fényáradatban. Közben persze van, hogy körbe is kell fordulnom, a különböző szögek miatt, természetesen. Elhaladunk az Opera előtt, tisztes távolságban sétál, gondolok egyet, és a LV sarkánál betámasztok egy póznát, befelé kezdek el kattintgatni, nagyon szép az épület oldala, ezekkel a hanyagul összetologatott kukákkal. Lány ahelyett, hogy elmenne mögöttem, befordul az utcába, és megszaporázza a lépteit. Lehagyott a kis szemét. Na nembaj, úgyis arra kell mennem Dé-hez, indulok én is.
Kerülöm az iménti fotóalanyokat, kerülöm a csattogópapucsos kínaiakat, már nincs messze. Lefordul az Opera mögötti keresztutcán, ott is van egy-két kirakat, amit megnéz. Itt is kattintgatok, mert miért ne, ez is szép utca. Megint valami váratlan történik, a lány elindul felém. Tudomást sem veszek róla, csak kattintgatok, amíg mellém nem ér. Rám tekint, viszonzom, elmegy mellettem és visszafelé veszi az irányt, az Andrássy felé megy. Igen ám, de én meg pont ellenkezőleg, az Ó utca felé. Ekkor megfordul, most mégis arra akar menni, amerre én. Ezt itt már nehéz nevetés nélkül megállni azért.
Elérem a célt, sarkon megállok, hívom Dé-t. A kiscsillag megint lehagy, de biztos távolságban azért megáll, megnézni egy kirakatot.
-Na csá, gyere be, amíg átöltözök! –mondja.
-Áh, én most inkább maradnék. –mondom.
De Dé nem érti, nem is értheti, hiszen abból a szögből nem látja tündéri kis útitársamat. A pillanat elszáll, akárcsak ő, ahogyan továbblibben, miután látja, hogy az én utam itt ér véget.
Innen szeretném kérni a hölgyet, ha magára ismert, név és telefonszám a szerkesztőségben. Sajnos azonban Róla készült képeket adni nem tudok, mert (mint kiderült az már az elején, a kirakat előtt) a gépben nem volt memóriakártya.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.